A logónkban szereplő mátrai ősjuhar levél olyan egyedtől való, melyhez hasonlók a 15-20 millió évvel ezelőtti miocén korban éltek.

A csótány több mint félóráig képes visszatartani a lélegzetét és több mint három hétig életben marad az után, hogy levágták a fejét.

A palóc nép eredetére több elmélet is van, az egyik szerint már a honfoglalás előtti avar korban itt éltek.

A száz legmagasabb magyarországi hegycsúcsból huszonhat a Mátrában található, a legmagasabbal együtt.

Parádon jó néhány megcsodálható a híres Ybl-épületek közül, mint a Cifra Istálló, Erzsébet és Ybl Szálló, vagy a Károlyi-kastély.

A válogatva gyűjtött üvegek közel 100 %-ban újrahasznosíthatók, és ezáltal 10-20 %-os energiamegtakarítás is elérhető.

A tábor mellett csörgedező Ilona-patakon található Magyarország legmagasabb vízesése, az Ilona-vízesés.

Parádfürdő gyógyvizeiről már az 1700-as évektől ismert, savanyú ásványvizeit ma is előszeretettel fogyasztják.

Az utóbbi évtized adatai szerint az évente leírt "új", addig nem ismert gombafajok száma 800-1 000 között van.

A baglyok füle olyan éles, hogy 20 méterről meghallja, ha egy egér faágra lép.

A vadászmenyét 20 órát is alszik egy nap, míg a szarvas kevesebb, mint 5 percet.